Kékharisnya: Harisnyagyár, Textilfestő, Legálfal

Jobbra az új lakótömbök, balra a gyártörténeti múlt maradványa látható.

Óbudán először nem itt gyártottak harisnyát: az 1924-ben alapított Guttmann és Fekete Kötszövött-árugyár a Szentendrei út másik oldalán, a Vihar utcában működött. Ez itt a Filatorigáti Textilművek telephelye volt, azonban az ötvenes évek nagy államosítási hullámai és több gyár összevonása után 1951-ben létrejött az Óbudai Harisnyagyár, amely több évtizeden keresztül látta el a lakosságot. A fénykorban éjjel-nappal működött, és 800-900 embernek adott állandó munkát három műszakban. Exportra is jutott, egyebek mellett Dániába és a Szovjetunióba adtak el harisnyákat, mígnem a rendszerváltáskor a magyar textiliparral egyetemben tönkrement.

A megmaradt ipari műemlékben ma kerámiaműhely, bútorstúdió és egy képzőművészeti alapítvány, illetve műtermek és próbatermek vannak a sok más apró cég és bolt mellett.

Közvetlenül az egykori Harisnyagyár mögött, a HÉV-vágányokkal párhuzamosan húzódik Budapest egyetlen legálfala, a graffitiművészek legfontosabb bemutatkozó felülete. A képek hónapról hónapra változnak, nem egyszer találhatunk itt graffitiseket munka közben. A képek közt felbukkannak az aktuálpolitikai utalásokkal telített munkák vagy művészi tagek, kézjegyek.

Keljünk át a HÉV-vágányokon, és tartsunk a Duna felé, csodáljuk meg a K-hidat, de most ne rohanjunk örökifjú fesztiválozóként a szigetre, hanem forduljunk rá a Hamvas Béla-sétányra. Kevesen tudják, hogy az író a háború előtt itt élt Óbudán, ám remetehegyi villájukat lebombázták az ostrom alatt. Odalett teljes könyvtára és kéziratai is. Az ostrom egy részében a Schmidt-kastélyban rejtőztek feleségével, Kemény Katalin művészettörténésszel – minden bizonnyal ez az élmény is hozzájárult a legfontosabb magyar létregény, a Karnevál harmadik kötetében megjelenő ostromleíráshoz. Az író a háború utolsó heteit a Vihar utca 29-ben töltötte. Megrázó naplóbejegyzései arról tanúskodnak, hogy nem egyszer állt az őrület határán az éhezéstől. Hamvas a háború után Szentendrén próbálkozott megélni kertészként, később raktáros lett Tiszapalkonyán. Hihetetlen, de a komplett létbölcseletet felölelő és magyarázó életművének nagy részét, így az indiai, a tibeti, a zsidó és a keresztény hagyományt magyarázó munkáit a háború után írta.

A több mint 100 juharlevelű platánt a Gázgyár tisztviselőinek épített házakkal egyidőben, 1905-ben telepítették a sétány mindkét oldalára, egymástól 10-15 méteres távolságra. A Duna közelsége, a hatalmas platánok lombsátra és a meseszerű gázgyári házak látványa Óbuda legromantikusabb sétaútvonalává avatják a Hamvas sétányt. 

Balra a PP Center látható a platánsor mögött. A PP Center a Szentendrei úton az egykori textilfestő gyár épületeibe költözött. 1908-ban alakult, 1926-ra már több mint 10 millió méter anyagot festettek meg itt évente. 1931-ben bevezették a filmnyomást, és a gyár komoly riválisa lett a Goldbergernek. Ma a létesítmény 45 ezer négyzetméteren 150 vállalkozásnak ad otthont a művészeti célú kezdeményezésektől a pékségig.