Vissza a jövőbe:
Aquincumi Múzeum, Gázgyár és Graphisoft park
Hallgasd meg!
A Gázgyári negyedbe értünk.
A klasszikus Óbuda határain túl eső Gázgyárat – fővárosi beruházásként – 1910-ben kezdték el építeni, 1913-ra készült el. Az üzem szénből állított elő gázt egészen 1984-ig, területén egykor vasútvonal is volt. A tornyok ma inkább elvarázsolt kastélyoknak, ipari katedrálisoknak tűnnek, de egykor innen látták el a fővárost gázzal.
Mivel a gyár megépülésének idején Óbuda ezen része külterület volt, külön lakótelepet építettek a gyári munkásoknak és a tisztviselőknek. A munkástelepet Almási Balogh Loránd tervezte, a hasonló stílusban épült tisztviselőtelepet Reichl Kálmán. A két telep két oldalról vette körbe a gyár egységeit: a Duna felőli oldalon laktak a tisztviselők, míg a HÉV felőli oldalon a munkások. A férfiak a gyárban dolgoztak, feleségeik a tisztviselőtelepen vállaltak háztartási munkát. Épült posta, munkáskaszinó, óvoda, elemi iskola is a telepre. A harmincas években futballpályával, az ötvenes években pedig művelődési házzal bővült az épületegyüttes, amely ma is Óbuda egyik legnépszerűbb lakónegyede.
Az egykori gyárterületen ma a Graphisoft Park található parkjában szobrokkal, amelyek egyebek közt Steve Jobst és a Rubik-kockát ábrázolják. Az épületek első bérlői nagy világcégek voltak, mások mellett a Microsoft, a Graphisoft, a SAP és a Servier, de a park népszerű lett kis induló cégek körében is, és ide költözött az IBS is.
Elsétálva a kis házak között forduljunk a Szentendrei út felé, és hamarosan elérjük sétánk végpontját, az Aquincumi Múzeumot.
Aquincum római települést az első század nyolcvanas éveiben alapították, és a 4. század végéig Pannonia Inferior, azaz Alsó-Pannonia fővárosa volt. Az évszázadokkal eltűntek a rómaiak nyomai, egészen 1778-ig, amikor egy sváb szőlősgazda rátalált egy villa padlófűtésének darabjaira. A komoly kutatások a 19. században kezdődtek el, a legenda szerint Ferenc József így kiáltott fel a leleteket elnézve: „Íme itt a magyar Pompeji és Herculaneum!”
Maga a kiállítóépület 1894-ben nyílt meg, ám feltárási munkálatok még a második világháború alatt is tartottak.
A bővített Aquincumi Múzeumot az ezredforduló után adták át, és azóta folyamatosan fejlesztik a területet. A polgárváros a fontos kereskedelmi utak közelsége miatt és a légiótábor szomszédsága miatt jött létre éppen itt. A várossal egy időben épülhetett az aquincumi amfiteátrum is, amely a mai Szentendrei út másik oldalán található.
A településen azonosították a közfürdőt és a forumot, amelynek közepén, mint minden római városban, ott állt a capitoliumi triász, Jupiter, Juno és Minerva temploma. A lakók közt Mithrasz-hívők is voltak, erre utal a településen talált Mithraeum. A régészek azonosították a mesteremberek házait és a piac helyét, közepén a piacfelügyelő házával. Bármilyen hihetetlen, megvan, sőt a mai napig is működik az egykori csatornarendszer a római város alatt. Aquincum virágkora a 3. századra tehető, az egykori lakók a barbár támadások megszaporodásával elhagyták a területet.
