Krúdy Negyed, Templom Negyed: Mókus utca – Árpád híd

Óbuda egykori szívében vagyunk, a templom- és iskolanegyedben.

Réges-régen itt volt a magyar királynék városa is, emléküket az a középkori romépület őrzi, amely a Mókus utcai Andor Ilona Ének-Zenei Általános és Alapfokú Művészeti Baptista Iskola udvarán látható. A klarissza kolostort Nagy Lajos édesanyja, Károly Róbert felesége, Piast Erzsébet alapította 1334-ben. Egykor emellett állt a Corpus Christi kápolna, ahová Erzsébetet eltemették.

Az Andor Ilona iskola évtizedes hagyományokkal bíró zenei nevelőintézmény, névadója Liszt-díjas karnagy. Az iskola előtt áll Gelléri Andor Endrének, az óbudai munkássors „tündérrealista” írójának szobra, hogy a lakótelep program előtt itt található nyomornegyedre is emlékeztessen. Ha pár lépést tovább haladunk, itt van az egykori Deákház, Óbuda középkori háza, amelyben ma a Budapest Galéria üzemel. Egykor a középkori város piactere volt itt, amely körül a tehetősebbek lakóházai álltak. Ferenc deák, a ház tulajdonosa a klarisszák íródeákja volt.

Szemben a zsinagóga, a főváros legrégibb, működő zsidó temploma. Óbudán, amelyet a helyi zsidóság Alt Ofennek vagy Óven Jósénnak nevezett, már a rómaiak alatt is élt zsidó közösség, de első középkori nyomaikat is viszonylag korán megtaláljuk, már a XIV. században van róluk forrás. A XVII. században Óbuda Zichy-birtok volt, a hírhedt Zichy Péter döntött úgy, hogy letelepedési jogot ad a zsidóságnak. Az első zsinagógát 1738-ban kezdték el építeni. A mai templom az 1800-as években épült rá egy korábbi épületre, 1900-ban szecessziós stílusban felújították a belteret. Noha Óbudán háromezer zsidó áldozata volt a vészkorszaknak, a felszabadulás után a túlélők rövid időre fenn tudták tartani a templomot. Aztán ötven évre bezárt, raktárként használták, tévéstúdióként is működött (itt forgatták például a Süsü, a sárkányt), 2010 óta ismét fontos közösségi tere a budapesti hitéletnek.

Ha kicsit tovább haladunk, elérjük a Kéhli vendéglőt, Krúdy Gyula egykori törzshelyét. A Kéhli család német területről érkezett Óbudára, kisebb vendéglátóegységeket működtettek a környéken, mielőtt Kéhli mama megnyitotta a ma is üzemelő vendéglőt 1899-ben. Az államosítás után a Kéhli egy ideig Híd vendéglő néven működött, majd a rendszerváltás után visszakapta egykori nevét. Elsősorban magyaros ételeket árulnak. Krúdy Gyula egykori lakóházában, a Korona tér 1-ben, ahol élete utolsó három évét töltötte, számtalan tárcát szentelve az Ódonságok városának, ma a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum működik. Szemben az egykori Bródy kávéház, jelenlegi Társaskör, Óbuda kulturális életének egyik legfontosabb találkozóhelye.

Az óbudai templomok közül ezen a területen található a Péter-Pál-főplébánia. A Péter és Pál templom Óbuda legnagyobb temploma, az elsőt állítólag Szent István felesége, Gizella alapította ezen a területen. A ma álló épület a XVIII. században készült. A vörösmárvány főoltár korabeli. Ma itt látható az egykor a kiscelli dombon lévő kolostor főoltára és a mariazelli kegyszobor másolata. Az óbudai németeknek, a braunhaxlereknek az ausztriai Mariazell volt a legfontosabb búcsújáróhelyük a háború előtt. A háború után a közösség nagy részét kitelepítették.

Szintén itt áll az óbudai református templom. A Kálvin közben található épület Budapest legrégebbi kálvinista imaháza, érdekessége, hogy a középkori királyi vár romjain emelték. Az 1838-as nagy árvíz komoly károkat okozott a templomban, de a reformkorban megerősödött gyülekezet hamarosan kijavította azokat és iskolát és parókiát is emelt. Utóbbit Kós Károly tervei alapján építették. A templomnegyedhez közel található a Hotel Aquincum, míg a másik irányban a Millcentenáriumi Emlékpark.