Óbudai álmok: Árpád híd – Fő tér

Menjünk le az aluljáróba, és hosszanti irányban haladjunk a Kórház utcai kijáratig.

Balra a Flórián tér, Óbuda bevásárlónegyede van a fejünk felett, lent, az aluljáróban pedig a Fürdőmúzeum mellett sétálhatunk el. Egykor a katonaváros fürdője működött itt. A Thermae Maiores a tábor két főútjának kereszteződésében állt és a második században emelték.

A római fürdők tulajdonképpen komplex wellnessközpontokként funkcionáltak, ahol a tisztálkodás és a testépítés mellett a vendégek üzleti, politikai ügyeiket is megtárgyalhatták. A fürdő nem kizárólag medencékből és öltözőkből állt: a tepidariumban, az előkészítő teremben langyos vizű medence volt, ezt egy forró, száraz levegőjű terem követte, majd egy hidegvizes medencével ellátott terem, a nagy fürdőkben úszómedence, laconicum, azaz izzasztókamra, gőzfürdő, masszázsszoba és tornaterem vagy tornaudvar, az úgynevezett palaistra kapott helyet, ennek fala mellett haladunk, ha átsétálunk az aluljárón. A fűtést üreges padlótéglákkal oldották meg. Jobbra fordulva haladjunk el a fürdő rövidebb fala mellett is, majd az aluljáróból jöjjünk fel és a Kórház utcán át induljunk a Fő tér felé. A Kórház utca még a huszadik század elején is a városnegyed spontán piaci központja volt. Római romokba botlunk ezen az útvonalon is: a 7. szám alatt találjuk meg a táborkapu maradványait. Az egykori Porta Praetoria a 3. században épülhetett.

A Fő tér ma Óbuda közigazgatási központja. Itt található a polgármesteri hivatal. A hivataltól balra Óbuda első polgármestere, Harrer Pál szobra áll, jobbra Krúdy regényhőse, Szindbád ül szoborként egy asztalnál. A hivatal mellett az Esernyős kulturális központ található, ahol a kávézó mellett kortárs galéria is működik, és esténként illetve hétvégenként számtalan program várja a betérőket a koncertektől a slam poetry esteken át a borkóstolókig.

Ha elsétálunk előtte, megpillantjuk a hely névadóját, Varga Imre szoborcsoportját, hivatalos nevén a Várakozókat, de akiket a helyiek és a turisták is Esernyős lányoknak hívnak. Visszafordulva a Zichy-kastély tömbje tűnik a szemünkbe.

A Zichyek 1659-től Óbuda földesurai voltak, emlékezetük igen vegyes. Míg Zichy Péter népnyúzóként él az emlékezetben, aki ellen jobbágyai fellázadtak, fia, Miklós a Zichy-kastély építtetőjeként maradt fenn. A XVIII. században emelt épület egykor a főúri kastélyok közt is igen előkelő volt. A főépület 1752-ben készült el, a melléképületek pár évvel később. A főépület lépcsőit és kápolnáját egykor freskók díszítették. Miklós halála után özvegye életjáradékért visszaadta a birtokot a magyar koronának. Az 50-es években szükséglakások voltak benne.

Ma a Kassák Múzeum, az Óbudai Múzeum, a Térszínház, a Hello Wood, a koncertjeiről híres Kobuci kert és a Vasarely Múzeum is az épületében működik. És hogy miként kerül ide Kassák? Az író, a magyar és a nemzetközi avantgárd meghatározó alakja nyolc évig Békásmegyeren, majd azután 1954-től 1967-ben bekövetkezett haláláig a Bécsi úton élt.

A térrel szinte összeolvad Óbuda másik fontos tere, a Szentlélek tér, amely ma közlekedési csomópont. Az ide nyíló kastélyszárnyban kapott helyet a Vasarely Múzeum. A nemzetközi op-art legkiemelkedőbb alakjának műveit bemutató kiállítótér 1987-ben nyílt meg Óbudán. Az Óbudai Gimnázium épületén olvasható felirat büszkén hirdeti, hogy 1395-ben Zsigmond király itt alapította meg egyetemét. A Szentlélek téren áll a Szentháromság szobor, amelyet az 1738-39-es pestisjárvány elmúltával emeltek a helyi lakók adományaiból.